Ha azt hisszük, hogy a napjainkban jellemző valamennyi szexuális irányultsággal és preferenciával képben vagyunk, nagyot koppanhatunk, hiszen az átlagember valójában azoknak csak kis részletét ismeri.
Az utóbbi évtizedek szabadabb önkifejezési és önmegvalósítási lehetőségei, az önmagunk felvállalását hirdető mozgalmak, valamint a (közösségi) média hathatós segítségének köszönhetően azonban egyre többet és tudhatunk meg ezekről a preferenciákról, és azok egyre inkább elfogadottá válnak. Az egyik ezek közül a szexuális preferenciák közül nem más, mint az aszexualitás.
Mi is az aszexualitás?
Az aszexualitás olyan orientáció, amelyet a mások iránti szexuális vonzalom hiánya jellemez, és azok, akik aszexuálisnak vallják magukat, a társadalmi normáktól némileg eltérő módon találnak beteljesülést és kapcsolatot. Ettől ők még továbbra is átélhetnek érzelmi intimitást és folytathatnak romantikus kapcsolatokat, csak éppen szexuális aktivitás iránti vágy nélkül. Lényeges, hogy az aszexuálisok különböző mértékben érzik komfortosnak a szexualitást, illetve különböző mértékben idegenkedhetnek attól. Vannak, akiknek egy-egy együttlét nem gond, de a közösülés nem vált ki belőlük különösebb libidónövekedést. Sokaknál azonban a hébe-hóba történő szex is csak hosszas előkészületek után, potencianövelő készítményekkel jöhet létre.
Az aszexuális spektrum
Az aszexuális közösség sokszínű, többek között magukat aszexuálisnak, demiszexuálisnak és szürke-aszexuálisnak valló embereket foglal magában. Az aszexualitás nem jelent egyetlen egységes identitást, és a közösségen belül az emberek különböző tapasztalatokkal és érzésekkel rendelkezhetnek a szexualitással kapcsolatban.
A demiszexuális egyének csak nagyon erős érzelmi kötődés kialakulása után élik meg a szexuális vonzalmat. A szürke aszexuálisok ritkán vagy bizonyos körülmények között élhetnek át szexuális vonzalmat és élményt. Amennyiben romantikus vonzalmat éreznek, az lehet hetero-, homo-, bi-, pán-, vagy poliromantikus is, és partnerük neme egyáltalán nem vagy nagyon kicsit befolyásolja a kapcsolatot.
Az aszexuális egyének különböző módon fejezik ki identitásukat. Egyesek szexuális tartalom nélküli romantikus kapcsolatokat folytatnak, az érzelmi kapcsolatra és a közös élményekre összpontosítva. Mások viszont az aromantikus kapcsolatokat részesítik előnyben, a barátságot és a plátói kötelékeket hangsúlyozva a romantikus vagy szexuális elkötelezettséggel szemben.
Az aszexuális spektrumon belül is vannak különböző fokozatok, amelyek szintén az emberi sokszínűséget mutatják. Egyesek aszexuálisnak vallják magukat, de a partner kedvéért vagy a társadalmi elvárásoknak való megfelelés érdekében mégis gyakorolják a testiséget.
Az aszexualitás előnyei és hátrányai
Mint minden szexuális irányultság, az aszexualitás is számos előnnyel, ugyanakkor kihívással is jár. Az egyik jelentős előny a mély érzelmi kapcsolatok lehetősége a szexuális elvárások nyomása nélkül. Az aszexuális felek gyakran az érzelmi intimitásban és a társaságon alapuló kapcsolatokban teljesednek ki, elősegítve az egyedi és tartalmas kapcsolatokat.
Azonban kihívások is felmerülhetnek egy olyan társadalomban, amely gyakran a szexen alapuló kapcsolatokat helyezi előtérbe, és az ettől eltérő irányultságokat nehezen tudja hova tenni. A mai társadalom – bár egyre kevésbé - szkepticizmussal fogadja az aszexuálisokat, ők pedig a társadalmi normáknak való megfelelési kényszerrel kénytelenek szembesülni. Emellett maga az ismerkedés és a randevúk világban való eligazodás is kihívások elé állítja őket, hiszen a megfelelő partner fellelése normál esetben is nehéz lehet bárki számára, de olyat találni, aki elfogadja az aszexualitást vagy ő maga is aszexuális, sokszor szinte lehetetlennek tűnő feladat.
Vita tárgya
Az aszexualitásról való nyílt beszélgetések – még ha a nézőpontok el is térnek – több okból is létfontosságúak. Először is, elősegítik a tudatosságot és a megértést, megkérdőjelezve a kapcsolatokról és a szexualitásról alkotott előítéleteket. Másodszor, a befogadás elősegítésével a társadalom elfogadóbbá válik a különböző identitásokkal szemben, csökkentve az aszexuális egyének megbélyegzését és megkülönböztetését.
Hasonló álláspontot képvisel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mint globális egészségügyi hatóság is, hiszen elismeri a különböző szexuális orientációk, köztük az aszexualitás megértésének fontosságát. A WHO a befogadás és az egyének iránti tisztelet szükségességét hangsúlyozza a szexuális orientáció teljes spektrumában.
Noha a különböző szexuális orientációk elismerése terén történt némi előrelépés, még sok a tennivaló annak érdekében, hogy az aszexualitást világszerte megértsék és elfogadják. Egyes kultúrákban az aszexualitást minimum kíváncsisággal vagy zavarodottsággal fogadják, míg máshol elfogadóbbak és támogatóbbak az aszexuálisokkal szemben.
A támogató közösségekre és érdekvédelemmel foglalkozó szervezetekre éppen ezért nagy szükség van - mind online, mind offline -, hiszen döntő szerepük van az aszexuálisok összetartozásának elősegítésében.
Az aszexualitás megvitatása továbbá segít az aszexuális egyéneknek közösséget és támogatást találni. Ez egy közösségépítő tevékenység is, mivel a társadalmi viták utat mutathatnak az éppen az identitásukat kereső embereknek.
Orvosi eset?
Statisztikailag sokkal több nő vallja magát aszexuálisnak, mint férfi. Az aszexualitást tévesen számos más tényezőnek is tulajdonítják, beleértve a hormonális egyensúlyhiányt, a szexuális visszaélést, zaklatást és a szexuális elnyomást. Egészen majdnem egy évtizeddel ezelőttig gyakori volt, hogy az egészségügyi szakemberek és az emberek összetévesztették az aszexualitást és a szexuális diszfunkciót. A leggyakoribb félreértés az volt, hogy az aszexualitás a hipoaktív szexuális vágy zavarának (HSDD) egy változata. Itt fontos megérteni, hogy mekkora a különbség a két dolog között, hiszen egy aszexuális egyént nem zavar a szexuális vágy hiánya, míg a HSDD-s személyek és partnereik kifejezetten szorongatnak emiatt. Ezért is lehet fontos, hogy szükség esetén forduljunk orvoshoz, szakemberhez, aki képes különbséget tenni a különböző tünetek között.
Végszó
Mint láthatjuk az aszexualitás egy sokak által félreértett szexuális identitás. Persze a szexuális intimitás a legtöbbünk számára lényeges. Fontos azonban megérteni, hogy az aszexualitás nem diszfunkció, és nem kell rá okot vagy gyógymódot találni. Nem lehet azzal elintézni, hogy: „Vegyél be egy tablettát, és a szexuális vágyad a felszínre tör!” Ez más, mert az aszexuálisként való azonosulás jellemzően egy folyamatként kezdődik: az illető különbözik egy kortárscsoporttól, jellemzően serdülőkorban. Bármilyen is a szexuális irányultsága valakinek, ettől még lehet boldog, és a társadalom is egyre inkább elfogadja ezt az irányultságot.
